Fényképek



Nagyobb felbontású tablóképeink a Flickr oldalán találhatók. >>> klikk


A tablóinkat Arz Manuela fényképezte.




50 év - képek az iskola életéböl. Orbán Dániel összeállítása.


A Kastlról készült képeket fényképezte: Franz v. Klimstein, Galambos Tamás, Tóth Zoltán és Bor Ágnes


Kommentar schreiben

Kommentare: 16
  • #1

    Sakacsi judith (Samstag, 29 Mai 2010 16:03)

    Szèp, köszönöm

  • #2

    Szakacsi judith (Samstag, 29 Mai 2010 16:06)

    Nem vólt szép amokor volt, de szép nézni hogy szép lehetet vólna.

  • #3

    Zalán Dénes (Dienstag, 15 Juni 2010 01:10)

    Kedves ismeretlen Judith, barangoltam egyet itt a neten, belebotlottam ebbe a nagyon szép mondatodba.
    Valószínüleg száz évvel korábban tartózkodtam ott,
    de már akkor is ez volt az életérzésem. A mondat

    azért is nagyszerü,mert többféleképpen magyarázható s minden értelmezés valahogy helyes. Jó... Sok sok üdözlettel Zalán Dénes

    (A képek nagyon jók!)


  • #4

    Hávor László (Samstag, 28 August 2010 14:21)

    Az érettségi találkozok evolucioja:
    5 év után nem volt még SENKI SEMMI
    10 év után már volt VALAKI VALAMI
    15 év után még VALAKI SENKI
    20 év után álltalános bizonytalanság
    25 év után álltalános lekötelezettség egymás iránt
    30 év után álltalános alap alázatosság

  • #5

    Hülyegyerek (Freitag, 17 September 2010 02:12)

    Dieses ungarische Internat empfand ich immer als Strafe, 9 Jahre unschuldig hinter Gittern.

  • #6

    miki (Mittwoch, 09 März 2011 20:50)

    warum sind sie so lange geblieben

  • #7

    Csenge (Freitag, 31 Mai 2013 07:52)

    Én már nagyon rég jártam ide és igaz, hogy csak egy évet, de rendszeresen szoktam ezzel az iskolával álmodni, hogy vissza kell jönnöm ide és befejezni a tanulmányaimat. Biztos pszichológiai okai vannak ennek, de én valahol nagyon szerettem ezt az iskolát. Magányos voltam ott, nem voltam az a nagyon barátkozós lány, de valahol mégis szép része az életemnek. Ki érti ezt.

  • #8

    Solymosi Péter (Freitag, 31 Mai 2013 11:28)

    Kedves Csenge, én 1971-ben érettségiztem 7 és fél év után Kastliban. Körülbelül 20-25 évig voltak rendszeres rémálmaim, hogy vissza kell még egyszer mennem egy évre, hogy leérettségizhessek. Ezek sajnos nagyon rossz álmok voltak, de időközben lecsitultak, ugyan felismerem őket még kastlis álomnak, de már elvesztették rémüket. Én ugyan utáltam ott lenni, de már nagyon kell erőlködnöm, hogy emlékezzek, hogy miért. Most már csak jó találkozni a régi társakkal, alaposan nosztalgiázni, visszaidézni a jót és porba veszíteni a rosszat. Több mint 40 éves távlatban azt kell mondanom, hogy jó volt, hogy ott voltam.

  • #9

    JANCSIKA (Samstag, 09 August 2014 17:48)

    Borzaszto volt ez a iskola. Utáltam.

  • #10

    Aliz (Mittwoch, 06 Mai 2015 13:17)

    én 2006- ban voltam ott csak 1 évig 11 évesen és a legszebb és legjobb évem volt idàig, hihetetlenül jo volt. <3

  • #11

    kovács gábor (Donnerstag, 23 Juli 2015 14:43)

    Rettenetes emlékeim kötődnek a gimnáziumhoz. Szabó, Jankovich, Szivek, megkeserítették az életem.

  • #12

    Kovacs Ivan (Sonntag, 24 September 2017 09:29)

    Elso gimnazista voltam 1961/62 ben. Nagyon boldogtalan voltam. Szilard Atya volt az oka hogy megutaltam a katolikus egyhazat. Ma buddhista vagyok.

  • #13

    Egy lány (Mittwoch, 18 Oktober 2017 19:36)

    Öt évig jártam Kastliba, kb 1976ig.

    Vannak jó és rossz emlékek arra az idöre. De furcsa módon valahogy engem visszahúz oda. (zieht es mich immer wieder dorthin zurück. na, jobban tudok németül mint magyarúl).

    Voltam én ott boldog és boldogtalan is. Az a tény, hogy az életemhez tartozik a Kastl-idö és nem gondolom, hogy nekem hátrány volt.

  • #14

    Egy fiú (Dienstag, 01 Januar 2019 22:30)

    Én már a vége felé jártam oda. De még a teljes bukás előtt. Ott is érettségiztem.
    Mit is mondjak, a táj gyönyörű, a "Nagyfa, 1es, Forsthof, Freibad, Go In," mindig kedves emlék marad.
    Viszont, mint több diplomás, hosszú éveken keresztül emberekkel foglalkozó személyként, bizton állíthatom - tisztelet a kivételeknek - a pedagógus szakma legalja gyűlt ott össze. Német tanár, aki alig tudott németül, a diri, aki nem tudta érdemben megkülönböztetni a spanyol és román nyelvet, de tanította, a földrajztanárnő, aki nem a tudást értékelte, hanem, hogy van e névre szóló atlaszod (50 DM); és nem utolsó sorban az igazságtalan prefektusok és prefekták... (Bod Kálmán és Müller György kivételek, előttük le a kalappal).
    Az oda nem figyelés iskolapéldája volt az egész intézmény. Ezért volt lehetséges, hogy számtalan igen tehetséges ember elkallódott és sajnos rengetegen már nincsenek az élők sorában. Ja igen, lehet csak néha meg kellett volna őket hallgatni, hogy mi a bajuk és azt komolyan venni!
    Sokkal többre lett volna hivatott ez a gimnázium, de feláldozták az emberi kicsinyesség és önzés oltárán.

  • #15

    Kállay Tibor (Freitag, 03 Mai 2019 19:04)

    Sajnos már alig beszélek magyarul. Ezért használom ezeket a sorokat a Google Fordító használatával. Remélem, mindent lefordítunk helyesen. 1974 és 1979 között Kastlban voltam. Rengeteg rossz volt nekem és a bátyámnak. De sok szép pillanat is volt, például karácsonykor. És a sok tanár volt minden eredeti, amit később nem tapasztaltam egy német iskolában. Igazságtalan lenne azt mondani, hogy minden rossz volt. Ez igazságtalan lenne azon tanárok iránt, akik gyakran ott dolgoztak a legnehezebb körülmények között. Majdnem minden jó ember volt, sok szenvedéllyel. Ezért sokat sértett, amikor a gimnázium 2007-ben zárult. Jó lett volna, ha az egyedülálló létesítményt a német néppel és a magyar kormánygal együtt életben tartanánk. De néha az élet csak furcsa módon megy. Üdvözlöm az összes öregdiát és kedves időt kívánok.

    Barátságos üdvözléssel
    Simandi-Kallay Tibor, Fulda

  • #16

    Laszlo Untener (Samstag, 17 August 2019 00:49)

    Szomoruan olvastam hogy, a Gymnasium 2007 ben megszunt.
    En Angliabol mentem 1958/59 ben 5.ik osztalyra.
    Sajnos mar nem emlekszem a tanarok nevere de nekem az a 2evi tanitas nagyon segitet az en eletemre
    1999 ben, Magyar orszagi nyaralas utan, haza fêlé Angliaba, csaladommal, be vezettem megnezni az iskolat.
    Nagyon meg voltam lepve, hogy 40 ev utan a Gymnazium meg mindig nyitva volt.
    En ugy hiszem hogy sok 1000 Magyar diakok vanak Europaban akiknek. a Ungarisher Gimmnazium segitett az eletuk kezdesere